nem szándékom átkölteni nemzeti zsenink poémáját, csak eljátszunk egy kicsit azokkal a gondolatokkal, amik az emberi lélek partjait oly hevesen verik, mikor az egy robotba szorulva szart lapátol a nyüves csájníz(ű) mosókonyhában.
hát a Belga sem kispályás, mikor a Bauxit arra nyomul, hogy felszáll a buszra és egy nyugdíjast kínál meg, de ez nem igazán őszinte, jószerivel legfeljebb csak hatásvadász... itt kérem olyan őszinte ocsmányságról lesz szó, amit extremitások egymásutánja szült:
első: szemezek Józsival. ő az egyik csótány, aki a lámpabúrában lakik. integet a kis csápjaival és látom rajta, hogy izgul, mit hagyok neki vacsira a pult alatt. amíg a kezembe veszem a pumpás bleech-et (mint az ablaktisztító, tudod...) -talán a pislogás közben - a szemem elé vágódik egy fantasztikus jelenet a friss étkekről, amit árulNAK (semmiképp sem tulajdonítom magaménak a munkát, a felelősség kizárólag a Földet benépesítőké) . szóval mi lenne ezzel a Józsival, ha csak diszkréten beleintegrálnánk a potrohába egy fogpiszkálót és beledöfnénk egy kis szezámmagos kenyérkockába? vajon lenne-e valaki aki észrevenné? mert a Józsi tesóját, aki attól múlt ki, hogy valaki rábaszta a mikró ajtaját és az szegény vétlen féreg szétlapula menten - ott rohadván hetekig a nyílásban -, senk fia nem vette észre! hát ma lekaptan a tesót egy villával a mikróról, de előtte megörökítettem halálos pozícióját... (képeket a Greg tesz föl, én nem matyizok erre a tech-funkra, de majd ő megoldja, ha jót akar mindenkinek) de aztán megyek Józsira a pumpással, mert nem tűröm a halál csápos követeit magam körül, és odapörkölök mindnek, hadd marja hólyagosra a kitint az a kurva lötty, ami a lábamról is leszedett már pár cm2 bőrt!!! és futnak, mint a veszett! kopognak a búrán a kis ízeikkel, de el is tűnnek a legközelebbi lyukban az ajtó tokja mellett... idézném most Sickratman sorait a testvérszámból: "és nem marad más, csak üvölteni: dögölj meg bliccre, te rogadt ge.i!"
második: "úristen, fagyizol ott!" Jön a Mekk Elek! ő a legkevésbé motivált kínai, akit a Földanya kivajúdott odvas farából. az idejét azzal tölti, hogy egyesével hozza be a tányérokat és a lehető legtávolabb levő ponton helyezi el tőlem - ez csak azért idegel, mert -basszameg!- mindig tíz métert kell caflatnom azért az egy nyomorult tányérért. és ez óránként hatvanszor lemegy, úgyhogy kezdenek Popeye - lábaim lenni (értsd: a vádlim huszonötszörösére dagad estére... na jó, nem lesz rajta horgony és a seggemmel se fogok ettől pipázni, de azért hasonlatnak elmegy. ). szóval Mekk mester, aki tényleg egy kecskegidára hajaz, nem lett haver. ma is szóltam neki ezért, de elmegy mellettem a kis feljebbvaló teringettét! hát nem tudsz angolul, ember?- mondom- de megy tovább. nekem ne kamuzzon, itt tanul ez is, csak érti, hogy "közelebb tedd le, te szerencsétlen, a Zeusz sújson ketté!" neki is kijárna egy fújás a pumpásból, asszem.
harmadik: Miss Malaysia. ő a "Kockásfülű Nyúl"-ként elhíresült egyén. a female gender-nek nem a legpompázatosabb példánya, de ott a bokrok között, ahol összekaparták, nem tűnt föl senkinek - ezt az is bizonyítja, hogy nem keresi senki, mióta az embercsempészek hatvanadmagával betuszkolták egy úgynevezett "páncélozott csapatszállító járműbe" és ráfordították a konténer ajtaját. na ő mindenki kedvence, mert kerüli a munkát. ( lehet, hogy ezért raboltatták el a hazájából?) na most! de most jön a tuti! FÉRJHEZ MENT!!! hát de ki volt az az állat, az a vak, süketnéma???!!! hát az egyik szakács a konyháról, aki olyan lesz öregen, mint az ötödik elemben a vén kínai, aki a büféhajójából osztja a szerencsesütiket, de jelenleg ő a legnagyobb állat itt. ő vált minket esténként, nappal meg csak szolídan darabol egy sarokban: bordát, húst, zöldséget, volt mosogatókat, sirályokat, nem kívánt terhességet... (jajj!) szóval ő az, aki mindent fölvág a konyhában. de képzelj már el valakit, aki nem látja a napot és darabol egész életében!!! hát a nemi életük nem érdekel, de figyelmeztetnék mindenkit, hogy mielőtt egy sárgával kezd komolyabb kooperációba -figyeled a búvó Babitsot!-, informálja le, hogy mennyit melózik, mert ennél még béranyaság vonzata is harmonikusabb családi háttér...
negyedik: most nem lesz, mert görcsölnek az idegeim, de "holnap majd mindent megkapol!"
boldog februárt mindenkinek és csekkolni a lámpabúrát a konyhában, szevasz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.