Szóval. Elköltöztünk a park avenue-i konyhában alvós, Vicás lakásból. vagyis Tamás és Dávid költözött el, akik birtokba vehették a bérleményüket, és rendkívűl kedves módon befogadtak minket (jómagam+ Mr. Krámli, helyieknek csak Greg). Idecsatlakozott még ugyanaznap a késői órákban Molnár "Loller Károly" László is, erősítve a Skóciában élő magyar munkanélküli, ennek ellenére mindig jókedvű beteg társaságot. Sajnos takaró nem járt a lakáshoz és habár ágy az volt, azért visszavágytam a konyhapadlóra, ami ugyan keménynek kemény volt, de legalább takaró volt. Mit volt mit tenni, magamra öltöttem kb 3 kötött kardigánt, amiben úgy néztem ki kb, mint valami kutyakiképző,  akire ráengednek egyszerre 3 németjuhászt, hadd tépje szanaszéjjel! A srácok ezek után elneveztek Lady Kardigánnak, úgyhogy a reggelt az örökbecsű cseh remekkel, Karel Gottal indítottuk.

Ugyebár a lakáskérdésünk ELVILEG a múlt 7en megoldódott, mikoris úgy volt h a miénk lesz a kéró az egyetem mellett, és ahova szeptember elsején költözhetünk. Namármost költözni lehet, csak nem nekünk. Ó magyar, skótnak szavát el ne hidd, mert csúnyán rábaszol. Mikor ezt a hírt meghallottuk, 26-án, röhögésben törtünk ki, az itteni megpróbáltatások után ezen nincs semmi csodálkoznivaló. Oké, akkor most legyen az, hogy hivjuk fel a 158 centis magassággal büszkélkedő indiai koszos embert, aki itt a helyi oligarcha, és aki még régebben mutatott nekünk egy lakást (helyesebben pusztulatot). Ami pozitív volt abban amit most mutatott, hogy a kéró az egyetem utcájában van, meg az hogy ... más nem. Ilyen undorító, mocskos, büdös, koszos, ótvar lakást még életemben nem láttam. Nem tudom milyen népek élnek ott, dehohgy ott takarítva már egy éve nem volt, az egészen biztos. Plusz nem 4 fős, hanem 6 fős volt, úgyhogy még kellett volna szerezni magunk mellé 2 embert, ami teljesen esélytelennek tűnt, ezekután ott akkor megszületett a döntés, hogy ne 4en keresgéljük a továbbiakban hanem 2en 2en (Lehel+Juca, Gergő+én). így aztán az indiait másodszor pattintottuk le, konklúzió: amíg élünk, - és ha híd alatt is kell aludnunk - nem hivhatjuk fel! Ma pedig idejött Tamásékhoz, ugyanis nekik ő a főbérlőjük, így mi Gergővel síricsöndben az egyik szobában húztuk meg magunkat, imádkozva hogy ne nézzen be, nehogy currys csirkeként végezzük. Kis menekült style befigyelt... Na, kicsit elkalandoztam. Tehát még szerda délután felpattantunk a gumtree-re, láttam egy klassz kis kéróról hirdetést, felhivtam a csajt, háromnegyed óra múlva már ott is voltunk Gergővel, és le is foglalóztuk a cuccost. A csajszi, aki kiadja nagyon jó fej, kérte h talájuk ki h milyen bútort kérünk, válasszuk ki, és kifiztei, és igazán bőkezűen szabta meg az értékhatárt. A kinézetéről annyit, hogy itt úgy hivják hogy studioflat, nálunk meg úgy hogy garzon. Tehát egy nagy szoba, plusz fürdő és egy hipermodern konyha. Meg ami nagyot dob rajta, az a hátsó kertje, ami a kilátóra néz, meg az emlékműre, egyszóval gyönyörű és két embernek kényelmes. Mindezt szeptember 6án vehetjük birtokba, úgyhogy lakáskérdés kipipálva. A másik nagy kardinális kérdés a munka, úgyhogy tegnap Pamaccsal a nyakunkba vettük a várost, és bedobtuk még 10 helyre a cvnket, remélem mostmár tényleg hívnak valahonnan. Az egyik helyen épp a tulajjal sikerült beszélnem, akivel nagyon kedélyesen csacsogtunk arról, h magyar vagyok, éljenéljen, de vicces a nevem, hahaha (anyád), szép a kocsmája jujjdejó, majd skót akcentussal elkezdett atomgyorsan beszélni, amiből a következőt értettem: blablablablablabla, tataratatta_______________________________ this is the best thing i can de for you. aha köszi. Értelmes arcot próbáltam vágni (szerintem nem sikerült), és bólogttam, mire ő hülyén nézett, mire én jobbnak láttam elköszönni és a vicces nevemmel együtt elhúzni a csehóból. Azt gondolom, nem fogok itt dolgozni. Ellenben Vica dolgzik, be is néztünk hozzá, Jucával ketten ültünk a pultnál, mikoris arra lettem figyelmes hogy a másik oldalról egy éltes 40es úriember a hetyke bajusza alatt nyaldossa a szája szélét és kacsingat rám. Dzsízüsz! Hát... Nem volt túl kellemes szituáció. Este meg a Weisz Gabiéknál buliztunk, ahol Szecsődi ismét nagyot alakított és ahogy ezt tőle már megszoktuk végig engem alázott :) utána pedig betértünk a Fat Sam's-be, ahol modern tánczenére roptuk még kb 1 óráig, ugyanis itt fél3kor végetérnek a bulik. Ma pedig nem csináltunk semmit, vegetáltunk, meg örültünk egymásnak.